Szexuális abúzus gyermekkel szemben
Elhajtottunk a környék emblematikus játszóháza előtt, amire kikerült a bezárt tábla. Már azt is nehéz volt megmagyarázni az energetikailag túlvezérelt gyermekeimnek, hogy megszűnt az esős napok menedéke, de egy véletlenül elejtett megjegyzés miatt megmagyarázni a miértjét sokkal keményebb feladatnak tűnt. A tulajdonos bácsi titkos kamerákon nézegette az öltözködő lányokat. Valahogy így, nem túl sikeresen válaszolgatva a további kérdésekre is, hogy miért nem szabad ilyet csinálni, kinek és miért rossz ez. Eljött az idő, vagy az alkalom, amikor át kell beszélni velük ezt a témát? Átbeszélni a kié a testünk, ki mit láthat belőle kérdéskört? Mit kell tenni, ha valami olyan történik, amit nem akarunk.
Hogyan kezdjem? Külön-külön beszéljek erről velük, - hisz nyolc, hat és három évesek,- vagy csak válaszoljam meg amire kíváncsiak? Tekertem a kormányt, vakartam a fejem és sűrűn pislogtam feleségemre, hátha ő elkezdi, de nem. Akkor kezdem én, de előbb magamban kell elrendezni. Nem volt könnyű, nem is ajánlom mindenkinek, hogy tovább olvasson, csak aki vállalja, hogy ilyen-olyan irányú koncepcióját a cikk végéig felfüggesztve végig pörgeti ezt a pár szakirodalomból ide válogatott gondolatot, de utána feltétlen kíváncsi vagyok minden reakcióra!
Az első ami eszembe ötlött, hogy tudom-e kikről akarok beszélni, tudom-e hogy kiktől szeretném megvédeni a gyermekeimet? Sorra bukkantak fel agyamban a különböző hívószavak, pedofília, zaklatás, cyberbullying, flaming, szexting, grooming, stb. amiről talán mind kellene szólni. Szülőként olvasgatva az internetes világ kihívásairól Gunnar Engellaunak egy mondata jut eszembe amikor a P1900 kudarcai ellenére megalkotta a P1800-at: "Emelem kalapom az elvégzett munkánk előtt, de leveszem a zakóm a jövőnkért". Elősször is körbekérdezem az előttem járó apukákat milyen elképzelésekkel indultak neki, és hogy készítették fel gyerekeiket a cybervilágra. (A tapasztalataikat rövidesen megosztom.)
Nálunk – egyenlőre – a cybertér szülői felügyelet alá esik, és ha az offline világ veszélyeire el is kezdtük felkészíteni őket, állandóan szintet kell lépni. Sőt, máshogy fogalmazok, nem a veszélyekről beszéltünk eddig, hanem folyamatosan próbáljuk tudatosítani bennük a testünkkel, lelkünkkel való viszonyuk, kinek mit szabad és mit nem, mik az ők és mik mások korlátai. De vissza a kályhához, miért nem nézegetünk kislányokat öltözködés közben, és kik a pedofilok?
A pedofilia eredetileg gyerekek iránti szeretetet jelent, Richard von Krafft-Ebbing bécsi pszichiáter használta először azok jelölésére, akik gyerekek elleni szexuális visszaélést követtek el. A pszichiátriai szakirodalom, (ha nem is egyöntetűen) mentális betegségként tartja számon, a DSM-V (Diagnostical and Statistical Manual of Mental Disorders) a pszichológusok és pszichiáterek általános diagnosztikai kézikönyvének meghatározása szerint a pedofília egy parafília, szexuális deviancia vagyis olyan mentális zavar, amely deviáns szexuális viselkedésben nyilvánul meg.
James Cantor (Torontói Egyetem) agyi funkciókat vizsgálva eltéréseket is megfigyelt a pedofil szexuális irányultságok tekintetében, sőt Henrik Walter (Karitász Klinika, Berlin) kutatásai különbséget mutattak ki a bűncselekményt elkövetők és nem elkövetők agyának vizsgálata során. Fred Berlin pszichiáter (Johns Hopkins Intézet) a pedofilokat a szexuális devianciájukhoz való viszonyuk szerint három csoportba sorolja: vannak olyanok akik tagadják állapotukat, vannak akik szerint a társadalomnak kellene toleránsabbnak lenni velük szemben, és vannak akik maguk is keresik a kiutat, a segítséget.
A közbeszédben mindenki pedofil, aki gyermekpornográfiát birtokol, vagy gyerekkel szexuális kapcsolatot létesít, viszont a kriminológiai és pszichiátriai kutatások szerint a gyerekek elleni szexuális visszaélést elkövetők körében a pedofilok csak aránya 1-7%, illetve más tanulmányok alapján 20-30% . De akkor kik a többiek?
Főként tisztességes családapák, férfiak, a feleségüktől eltávolodva “jobb híján“ a családban élő gyerekeken élik ki a vágyaikat. Továbbá olyan emberek, akik kihasználják, hogy a gyerek könnyű áldozat, megfélemlíthető, manipulálható, legyűrhető és kéznél van. Ha lényegesen kevesebben (1-15%), de vannak közöttük nők is, és amíg a lányok ötször nagyobb eséllyel válnak áldozattá, sok fiút is érint a probléma. A kisfiúkkal szemben szexuális kapcsolatot kezdeményező férfiak nagy része – a közhiedelemmel ellentétben – heteroszexuális, partnerrel vagy házasságban élő személy, mert nem az áldozat neme, hanem a kiszolgáltatottsága a vonzó.
Az APA (American Psychological Assotiation) szerint az abúzust átélt gyermekek 30%-át valamely családtag molesztálta, 60%-át családon kívül, de a gyerek által jól ismert személy és csak a 10%-nak volt az elkövető teljesen idegen. Az Australian Institution of Criminology hasonló arányokat talált: 45,3%-t családon belüli, 47,2%-t ismerős, és 11,5%-t idegen személy bántalmazott szexuálisan. Ilyen jellegű felmérést Magyarországra vonatkozólag nem sikerült fellelnem, sőt, 2001-ig nemcsak hogy a látens esetekről nem készült kutatás, de az egész pedofil téma fehér folt volt, annak ellenére, hogy Herczog Mária (szociológus, gyermekvédelmi szakértő) szerint Magyarországon minden tizedik gyereket ér szexuális inzultus.
Mindebből kiviláglik, hogy pedofilia egy igen összetett fogalom, ami másként létezik az orvostudományban és máshogy a társadalmi megítélésben, viszont a Magyar Büntető törvénykönyvnek nincs szava rá, (felteszem a kiskorúak szexualitását, nemi fejlődését célja megóvni, és ezért nem veszi figyelembe ilyen értelemben az elkövető hátterét), de két megoldást kínál fel. Vagy önálló tényállásként a kiskorúval szembeni elkövetést vagy egy bárki ellen elkövethető szexuális bűncselekmény súlyosbító körülményként veszi figyelembe.
Mauren C Kenny (Florida International University) tanulmánya rámutat, hogy jobban elkerülik a kockázatos szituációkat és kisebb arányban válnak áldozatává szexuális bántalmazásnak azok a gyerekek, akik ismerik a nemi szerveik nevét. Az összefüggés nem teljesen tisztázott, de talán az, hogy azok a szülők, akik megtanították gyermekeiknek a nemi szervek nevét, megkönnyítették a róluk való beszédet, és a testtudatuk is pozitívabb. A gyerekvédelem és gyerekpszichológia kutatásai alátámasztják, hogy a gyerek saját testéhez való viszonyának kialakulás során egyértelmű előnyt jelent a pozitív testkép.
Sok szülőnek kellemetlen, kínos érzés a helyes kifejezések használata az intim testrészekre, de a hétköznapokban is célszerű nevén nevezni a nemes szerveket (sic!), bár adódik a kérdés, melyik kifejezés illik oda, hogy se ne szépelgő, se ne trágár vagy idétlen legyen. Nem hiszem, hogy csak a magyar nyelvnek sajátossága, de a nemi szervekre vonatkozólag rendkívül széles repertoárral rendelkezünk, mégis nehéz a választás. Sz. Mikus Edit szexológus szerint a magyar ember még mindig (ál)szemérmesen hallgat a szexről, ezért jövünk zavarba még most is, ha a nemi szerveket a nevén akarjuk nevezni. A nyelv e téren tanúsított hiányosságai a szexuális kultúránk és társadalmunk valóságát képezik le. Ha nem is megyünk el idáig, de pl: kapitány, broki, kakaska, Guszti és társai furán hatnak egy orvosi vizsgálaton, pedig az életből vett példák mind. Ha tabusítva vannak egyes testrészek, akkor a gyerek úgy érzi valami szégyenteljes dolog lappang bennük. Nem fogják megosztani a testükkel kapcsolatos észrevételeiket, problémáikat, viszont ha már a beszédtanulás során megtanulják az anatómiailag helyes kifejezéseket, nem kötődik szégyenérzet az egyes szavakhoz, és teljes természetességgel fogják használni. Jó ha ismerik a gyerekek az egyes testrészek, funkciók eufemizált neveit is, és persze nem azt mondja, hogy székletet kell ürítenie mikor kakilni megy, mert egy óvodás már meg tudja különböztetni, hogy mikor kell péniszt, vagy kukit mondani.
A hogyan lesz a kisbaba kérdésbe se kell a méhecskéket és a gólyát belekeverni, valószínű, hogy gyerek még nem akarja tudni az összes részletet, kis adagokban nemcsak jobban megértik, de elkerülhető, hogy félreértse vagy szorongás alakuljon ki. Vannak jól használható könyvek is, amik megkönnyítik a beszélgetést, például a klasszikus Marie-Claude Monchaux Sehány éves kisleánya, vagy Anna Herczog Anya hasában-ja.
Az óvodás korban a gyerekek kérdései, kíváncsisága kevésbé a szexre vonatkozik, sokkal inkább a test működésének a rejtelmeire.
Fontos hogy megtanulják, ők birtokolják saját testüket, ők is felelősek a testükért, ezzel együtt joguk van kifejezni érzéseiket, és kontrollálni ki érhet hozzájuk. A száj, a mell, a nemi szerv és a fenék olyan részek, amihez való hozzáérésnek vannak szabályai, ki láthatja őket, ki érintheti meg. Természetesen tisztázni kell kik és milyen esetben kivételek, az anya, apa vagy a gondozók segíthetnek a mosakodásban, egy fogorvos a szájába nézhet, az orvos vagy a nővér pedig a nemi szerveket megvizsgálhatja szülő jelenlétével.
Meg kell engedni, hogy gyerekek nyugodtan feltehessék a nemiséggel kapcsolatos kérdéseiket, és fogadjuk el természetesnek a szexuális irányú kíváncsiságukat is.
Újabb és újabb kérdéseket fogalmaznak meg a gyerekeim, amikor szóba jön a játszóház, de nem tartunk nagy prédikációt (sem félelmetes zsákosember vagy cukros bácsi nem kerül elő), az ő szintjüknek megfelelően igyekszünk mindent megválaszolni, figyelve, hogy fejlődésükben hol állnak, nehogy felesleges félelmeket keltsünk bennük, és össze ne zavarjuk őket. Bízva, hogy ismerve a testükre vonatkozó határokat, tudva a jogaikat, mindig kifejezésre fogják juttatni érzéseiket, tapasztalataikat. Nehéz sokszor pirulás vagy nevetés nélkül reagálni egy-egy kérdésre, de ez inkább szól rólunk, mint róluk.
Kíváncsi vagyok Ti mit gondoltok? Hogyan oldjátok meg ezeket a szitukat?
agocsruben
Ha tetszett lájkold, oszd meg a Facebook-on!
Felhasznált irodalom:
Belovics Ervin – Molnár Gábor – Sinku Pál
Büntetőjog II. – Különös rész. HVG – ORAC Kiadó Kft. 2016.
Bencze Mátyás – Kovács Ágnes
Alkotmányjogi és morális érvelés – mit üzen a Hart–Devlin vita a magyar Alkotmánybíróságnak
http://real.mtak.hu/19705/7/hart_es_a_magyar_ab.pdf
Benedict Carey
Preying on Children: The Emerging Psychology of Pedophiles
https://www.nytimes.com/2019/09/29/us/pedophiles-online-sex-abuse.html?
fbclid=IwAR3rjviHXAD8R4itWkFnGz3WnNOrxAw6iR0TFoE3SJd2iKaA7KqFU5qvMdo
Bara Márta
Nyelv és Tudomány
https://m.nyest.hu/hirek/hogy-hivod-a-hogyhijjakod-nemi-szervek-es-tabuk
Courtney Schmidt
How and why to talk to your kids about their private parts
www.arnoldpalmerhospital.com/content-hub/how-and-why-to-talk-to-your-kids-about-their-
private-parts
Czeizel Endre
A pedofília korszerű orvosi értelmezése.
Belügyi Szemle 38. évf. 4-5. sz. (2000), p. 104-109.
Dr. Csorba Roland
Fiatalkorúakkal szemben elkövetett bántalmazások
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/2135/Csorba_Roland_tezis_magyar.pdf?s
sequence=3&isAllowed=y
Janguli
Vállalhatatlan vágyak
https://tudomany.blog.hu/2017/06/11/vallalhatatlan_vagyak
Haiman Éva
Szexuálisan bántalmazott gyermekek
http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/szexualisan_bantalmazott_gyermekek
Herczog Mária
Ki védi meg gyermekeinket?
http://epa.niif.hu/03400/03457/00079/pdf/EPA03457_csalad_1997_2.pdf
Hurtony Alexandra
Cukrosbácsik a valóságban
https://arsboni.hu/cukrosbacsik-a-valosagban/
Kővári Kincső Kinga
Bűncselekmény vagy mentális zavar?
https://paradigma.blog.hu/2020/07/22/buncselekmeny_vagy_mentalis_zavar
Maisie Poppins
Teaching children about their private parts
https://www.pacey.org.uk/news-and-views/pacey-blog/october-2019/teaching-children-about-their-
private-parts/
Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete
https://mave.hu/uploads/file/gyermekbantalmazas_megelozese%20-%20modszertani%20fuzet.pdf
NANE
Gyerekek elleni szexuális visszaélés
http://nane.hu/wp-content/uploads/2016/03/0311_muszaj_kiadvany_web.pdf
Dr. Thomas Plante
Bless Me Father for I Have Sinned
Perspectives on Sexual Abuse Committed by Roman Catholic Priests 1999.
https://buntetojog.info/kulonos-resz/204-§-gyermekpornografia/
Dr. Visontai-Szabó Katalin
A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi vonatkozásai
https://ideachildrights.ucc.ie/resources/11.pdf
