Szent József és a dán módszer
Magyarország egyes vidékein Szent József napot tartották a tavasz kezdetének, és amíg a néphagyományban szokásokban gazdag e nap, addig, ha arra vagyunk kíváncsiak Isten milyen nevelőapát választott Jézusnak, egy csendbe burkolódzó titokzatos figurát találunk, akinek fókuszában mindig Isten állt. Szerencsére Szent Józsefet egyre jobban körülvevő tisztelet olyan sokrétű forrást hozott létre, amiből könnyű válogatni az apa szemantikája tekintetében, akár a teológia és a lélektan mélységeit nem ismerősként is. József alakjában olyan erős az empátia, a teljes odafordulás felesége és fogadott fia felé, amin akkor is megéri eltöprengeni, ha a keresztény tanítások kívül is állnak a mindennapi életünkön.
A názáreti ácsról, Jézus nevelőjéről a Biblia igen szűken szól. Márknál ács, Jánosnál alázatos ember, Máténál az élet harcosa, Lukácsnál családfő József, aki a Jézus történetek során egyetlen szót se szól. Halála is csak sejthető, de nem kerül említésre. Feltehető, hogy a kezdeti tartózkodó hozzáállás okai és okozatai lehettek egyes, József kétkedésének hangot adó apokrifek és az aggódó, töprengő, vagy épp szarkasztikus humorú József ábrázolások, mégis lassan-lassan a csend ereje kibontotta kultuszát.
1479-ben IV. Sixtus pápa József névnapját hivatalos ünnepé avatja, 1870-ben Boldog IX. Piusz a Katolikus Egyház védőszentjévé nyilvánítja, Karl Barth, a XX. század egyik legnagyobb protestáns teológusa szerint az egész egyházról szóló tanítást Józsefre kellene alapozni. 2020 decemberében Ferenc pápa kiadta a Patris corde Apai szívvel kezdetű apostoli levelet és Szent József évet hirdetett. Mindezzel párhuzamosan a középkori művészetben még a háttérbe húzódó alakja a barokkban már kiemelt helyet kapott, kis Jézussal a karján, liliommal, ács eszközökkel, kizöldellő bottal ábrázolva és a házasság, a család az árvák, valamint egy sor foglalkozás patrónusává vált. Spanyolországban és Olaszországban március 19-én, József napon ünneplik az apák napját.
Ha beleképzeljük magunkat József helyzetébe, és apaként nem is áll olyan messze tőlünk, átélhetővé válnak József dilemmái, tudva hogyan reagálta le az elébe került helyzeteket, megsejthetjük viszonyát választott családjához. Már története egy abszurd helyzettel indul, de úgy dönt kiáll az állapotos Mária mellett, elfogadva sajátjának annak gyermekét, (és ezzel együtt, ha nem is tudta, vállalta, hogy rajta keresztül beteljesedhessenek a próféciák). A zsidóságban az elsőszülött fiúgyermek vallási nevelése és a bar micvó zsinagógai férfivé avatása kiemelten fontos volt, így Józsefnek nem csak az volt a feladata, hogy a hétköznapi dolgokat megtanítsa Jézusnak, de be kellett vezetnie a vallásba is. A tóra ismerete és a zsinagógai közösség lényegében férfiműfaj, ahol az evvel kapcsolatos szerepet is elsősorban az apának kellett felmutatni fia számára. József Jézus elfogadásával elsőszülötti áldását is ráadta, és megtette spirituális és anyagi örökösévé. Se ezek ellen, se a tervezhető, kiszámítható sors gyors szétfoszlása, (Betlehemi születés, menekülés) folyamatos egzisztenciális bizonytalanság ellen nem ágált soha. Szeretettel, szerelemmel, elfogadással és megértéssel viszonyult családjához, amiért egy sor olyan döntést kellett hoznia, ami sok szempontból szembe mehetett a kultúrája és kora, elvárásaival. Bizonytalan helyzetekben jellemzően felerősödhet a túlzott igény a külső megerősítésre, iránymutatásra, (hagyomány, vallás, tudományos irányelvek stb.) de Józsefnél nem ezt látjuk, végig megmarad a középúton. Elég, ha csak végiggondoljuk, hogy mi milyen félelmekkel és elvárásokkal indulunk neki a családalapításnak, milyen támaszokat keresünk, és mennyire kötöttek meg az előzetes elképzeléseink, családi mintáink és az elvárások.
Józsefnél nem csak saját maga számára nyilvánul meg a belső szabadság magas foka, de azt képes volt át is adni. Csendje a meghallgatás csendje, a teljes odafordulásé a másik felé. Az empátia képessége révén tudjuk mások szempontjait és helyzetét megérteni és átérezni, és ha az átélt élményt tudatosan feldolgozzuk, az összefüggéseket átláthatjuk, akár a másik számára meg is nevezhetjük. A pszichológia szerint visszahatva működik, és ez lehet saját boldogságunk egyik forrása is. Egyre több olyan kutatás lát napvilágot, ami a felnövekvő fiatalok nehézségeinek, okát, többek között, a csökkenő empátiában látják. Erre fókuszál az OECD által 1973-óta minden évben legboldogabbnak országnak választott Dánia, ami nem jelenti azt, hogy csak az empátián múlik egy ország boldogsága, hiszen Dánia gazdasága, szociális hálója, oktatása és egészségügye kiváló, de 1870 óta benne van az empátia kialakítása az oktatási programjukban és 1993 óta az oktatási törvény része. A dán módszer vizsgálatával foglalkozó Iben Sandahl pszichoterapeuta kiemelte, hogy a gyereknevelésben az első lépés, hogy önmagunkkal, saját értékrendszerünkkel tisztába legyünk, hiszen ezek alapján reagálunk gyerekeinkre. Így tudunk hitelesek lenni, és ismerhetjük fel, fogadhatjuk el saját határainkat.
Ferenc pápa az Apai szívvel kezdetű apostoli levelében írja, hogy “A gyengédség a legjobb módja annak, hogy megérintsük azt, ami törékeny bennünk. A másikra mutogatás és a másik megítélése igen gyakran annak a jele, hogy képtelenek vagyunk elfogadni magunkban saját gyengeségünket, saját gyarlóságunkat ugyanazon a területen.”
Buda Béla szerint a szülők számára korlátozott annak a lehetősége, hogy mennyire képes belehelyezkedni gyermeke pszichéjébe, mert saját személyiségében elhalványodtak, esetleg elfojtódtak a gyermeki korszak érzelmei. Az empátia viszont segít észrevenni, ha a kommunikáció nem az elvárt hatást váltotta ki és áthidalja a szülő és a gyerek eltérő jelzésrendszerét.
József létrehozta felesége és fia köré a csend terét, a meghallgatás, a figyelem terét, ami megadhatja a lehetőséget a megértésre és ezzel együtt az elfogadásra. De ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha a férfilogika mellett el tudjuk magunk számára is fogadni a gyengeségben megmutatkozó erőt. Ahogy a néphagyomány szerint is március 19-én. Szent József a kismadaraknak osztja ki a sípot, hogy azok énekelhessenek.
Ha tetszett lájkold, oszd meg a Facebook-on
Felhasznált irodalom
Bitter Noémi
Így nevelnek gyereket a dánok
https://felelosszulokiskolaja.hu/felelos-szulo/igy-nevelnek-gyereket-a-danok
Buda Béla:
Az empátia - a beleélés lélektana
1980. Gondolat Könyvkiadó
Fekete Ágnes
Nem tervezte az életét
József és az intuíció
A Szív, Jezsuita Magazin 2020. december – január
Görföl Tibor
Apa, atya, Abba
A Szív Jezsuita Magazin 2020. december-január
Ferenc pápa
Apai szívvel kezdetű levele szent Józsefről
https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-ferenc-papa-i-apai-szivvel-i-kezdetu-apostoli-levele-szent-jozsefrol
Horváth Bence
A világ legboldogabb országában az iskolai tananyag része az empátia
https://444.hu/2016/08/23/a-vilag-legboldogabb-orszagaban-az-iskolai-tananyag-resze-az-empatiara-neveles?fbclid=IwAR2_C9h9zFRZ43CC7uaIRkjo0wZV-hpBJChjbHYqsEah3begSeBB57zqVVQ
Jessica J. Alexander,
Iben D. Sandahl
Gyereknevelés Dán módra
2017. HVG Könyvek
Lindsay C. Gibson
Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei
Kulcslyuk Kiadó 2017
Patsch Ferenc SJ
Az út hosszú, megértőnek kell lenni.
A Szív Jezsuita Magazin 2020. december – január
Pongrácz Máté
Keresztény apa vagyok
https://kotoszo.blog.hu/2021/01/13/apa_vagyok_egy_lelkesz_oszinte_gondolatai
Quarts
https://qz.com/763289/denmark-has-figured-out-how-to-teach-kids-empathy-and-make-them-happier-adults/
Spéder Zsolt
Kettős az elvárás az apákkal szemben
https://infostart.hu/belfold/2011/03/27/speder-zsolt-kettos-az-elvaras-az-apakkal-szemben-422317
Tari Sándor:
Apa is csak egy van
Új ember 2000.június 4.
Török Csaba:
Egy hallgatag férfi titkai Gondolatok Szent Józsefet keresve
A Szív Jezsuita Magazin 2020. december – január
